Újonnan induló cikksorozatunkban bemutatjuk az irodalomterápia módszerét, képzett és aktívan praktizáló irodalomterapeuta szerzőnk, Rudolf Panka tollából. A sorozat második részében azt járjuk körbe, miben is tud segíteni az irodalomterápia módszere.
Mire jó az irodalomterápia?
Az irodalomterápia, attól függően, milyen szakember, milyen céllal használja, nagyon sok mindenre lehet jó.
Kezdve az olvasásnépszerűsítéstől, a társas kompetenciák fejlesztésén át, egészen a függőségek vagy mentális problémák kezeléséig.
Önismeret – mindennek az alapja
Általánosságban elmondható, hogy az irodalomterápia segít fejleszteni az önismeretet: az által, hogy irodalmi művekről gondolkodunk, beszélgetünk, valójában saját magunkról gondolkodunk és fogalmazzuk meg viszonyunkat a szöveghez, a világhoz. Egy szereplőhöz való kapcsolódásunk sokat elmond saját értékrendünkről, arról, hol járunk most az életünkben. Az, hogy Ulickaja hősét, Szonyecskát például áldozatnak vagy szentnek látjuk, vallhat arról, saját szerepünket hogyan látjuk, emberi kapcsolataink tükrében. Ezek a viszonyulások sokszor nem is tudatosodnak az előtt, hogy egy irodalmi mű kapcsán, a szereplőkről gondolkova el nem jutunk hozzájuk.
Az önismereten túl
Az önismeret mellett a társismeretet is fejleszti a módszer. Egyrészt annak kapcsán, hogy az irodalmi művekben más emberekről olvashatunk, más ember megküzdési módjaival, értékrendjével, dilemmáival találkozunk. Másrészt csoportfoglalkozás során (még mindig ez az elterjedtebb formája a módszer gyakorlásának, amellett, hogy egyre több szakember kínál egyéni beszélgetéseket is), egyszerűen a beszélgetés, csoportmunka folytán megtapasztaljuk, hogy egyszerre vagyunk nagyon hasonlóak, mégis különbözőek. Lehet, hogy ugyanazokkal a problémákkal, élethelyzetekkel küzdünk, de a reakcióink és megoldási stratégiáink merőben eltérőek lehetnek.
Egy önismereti csoporton általában kerüljük a direkt tanácsadást (mind a szakember, mind a résztvevők részéről). Nem célunk meggyőzni egy-egy résztvevőt, mit kellene tennie, hanem már azáltal is fejlődünk, hogy rálátunk, más emberek tőlünk különbözőképpen működnek, de egyik működés sem jobb a másiknál, nem minősítjük sem magunkat, sem másokat. Ha ezt a fajta szemléletet elsajátítjuk egy önismereti csoporton, az a saját életünkben is rengeteget tud segíteni nekünk, egy-egy konfliktushelyzet során. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik az empátiás készség fejlesztése, amit szintén elérhetünk az irodalomterápia segítségével.
Ha magamat nem szeretem, másokat sem fogok
Az irodalomterápia segít az önbecsülés fejlesztésében is. A résztvevőknek lehetőségük van megtapasztalni, hogy ítélkezés és minősítés nélkül megnyilvánulhatnak, megoszthatnak élményeket, érzéseket, tapasztalatokat. Az önkifejezés teret kap, és elfogadással, nyitottsággal, kíváncsisággal találkozik. Ebben a közegben az alacsonyabb önbecsüléssel rendelkezők szép utat tudnak bejárni, ha egy hosszabb csoportfolyamatban kapcsolódnak be: mind többet és többet mernek, akarnak megosztani magukról, hiszen nem az a reakció érkezik rá, amitől félnek: az elutasítás, érdektelenség. A tanult készségeket aztán merik használni a csoporton kívüli életükben, ahol szintén meg tudják tapasztalni, hogy a megfelelő közegben pozitív fogadtatása lesz az önfeltárásuknak.
A logikus elméknek is kedvez
Talán kevéssé egyértelmű készség, amit az irodalomterápia fejleszthet: a problémamegoldás. Szöveget fejteni, irodalmi szövegről gondolkodni logikai feladat is. Természetesen irodalomterápián nem szöveget elemzünk, nem a mű strukturális összefüggéseink gondolkodunk, azonban ettől még igaz, hogy el kell rajta méláznunk, és megtalálni a nekünk jelentős összefüggéseket. Az irodalomterápiás foglalkozásokon előfordulnak olyan önismereti gyakorlatok, ahol észrevétlenül fejlődik a problémamegoldó-készségünk, illetve a kreativitásunk, miközben a fő fókusz természetesen az önismereten marad. Saját életünkben felmerülő helyzetekről gondolkodunk, és eljuthatunk a megoldásig.
És még sok más…
A kapcsolatteremtés, a szociális érzékenység és az érzelmi intelligencia is fejlődik a foglalkozások során. Gyakran előfordul, hogy egy-egy irodalomterápiás csoport folyamán a résztvevők eleinte „monologizálnak”. Mindenki elmondja a saját megosztását, melyek nem kapcsolódnak a többiekéhez. Ez egy nyitott csoporton, ahol ebben a formában akkor találkoznak először és utoljára a résztvevők, illetve egy hosszabb folyamat elején teljesen normális, nincs még mihez kapcsolódni. A csoportvezető feladata megteremteni azt a légkört, amiben ki tud alakulni a kapcsolatteremtés.
A csoportokon találkozhatunk olyan emberekkel, akik más társadalmi helyzetben vannak, mint mi. Jellemző lehet a korosztályi szórás: együtt ülnek a húszévesek és a nyugdíjasok a csoportban. Más és más élethelyzetből, anyagi és szociális háttérből érkeznek a résztvevők. Az irodalmi műveken át való kapcsolódás teret ad, hogy megtapasztaljuk, van bennünk közös: amin én éppen átmegyek az életemben, azon a csoporttag évtizedekkel ezelőtt ment át. Tanulhatok tőle, ő pedig megérheti, miben vagyok éppen.
A konfliktuskezelésről már volt szó, ám a korábban említettnél direktebben is segíthet ennek fejlesztésében a módszer. Irodalomterápiás csoporton óhatatlan előfordul, hogy mást gondolunk egy adott szövegről, illetve a felmerült, nagyon is személyes, húsbavágó kérdések kapcsán bizony indulatok is megjelenhetnek. Egy szakavatott csoportvezető megtartó jelenlétével átsegíti a csoportot ezeken a konfliktusokon. Nem cél a konfliktus kerülése, hiszen a csoporton kívüli életben sem célunk ez. A konfliktusok természetes velejárói az emberi kapcsolatoknak, megfelelő kezelésük építi az életminőségünket, nem pedig rombolja. Egy önismereti csoporton ezek megjelenése, és megfelelő kezelése mintát ad rá, hogyan is lehet építően és társadalmilag elfogadott módon, egymást tiszteletben tartva megoldani egy konfliktust.
Ez a cikk az irodalomterápia általános áldásos hatásait mutatta be, ez tulajdonképpen az alap, ami bármilyen alkalmazású és célú csoporton meg tud történni. Cikksorozatom következő részeiben be fogom mutatni az irodalomterápia speciális felhasználási módjait is.
Szerző: Rudolf Panka irodalomterapeuta
https://www.rudolfpanka.hu/
Rudolf Panka Facebook oldala: https://www.facebook.com/Rudolf-Panka-irodalomterapeuta-263008247482207
Kép forrása: Pixabay
