Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni

Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni

Vitathatatlanul a t√∂rt√©nelmi reg√©nyek f√©nykor√°t √©lj√ľk, ez√©rt ezen a h√©ten¬†K√∂nyvaj√°nl√≥ rovatunkban sz√°mos olyan k√∂tetet aj√°nlunk, amely tal√°n m√©g azoknak a kedv√©t is meghozza ehhez a regiszterhez, akik eddig csak messzirŇĎl k√∂vett√©k figyelemmel ezt a kateg√≥ri√°t. Olyan reg√©nyeket, t√∂rt√©neti munk√°kat aj√°nlok most, amelyek sz√°momra meghat√°roz√≥ m√©rf√∂ldk√∂vek voltak az olvas√°s t√∂rt√©nelmi korokon √°t√≠velŇĎ √ļtj√°n, illetve friss megjelen√©sŇĪ k√∂teteket, amelyeket fel√≠rtam az olvasm√°nylist√°mra.¬†

#1. Yuval Noah Harari: Sapiens-Az emberiség rövid története

Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni
Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni

Harari a¬†Sapiens ‚Äď Az emberis√©g r√∂vid t√∂rt√©nete¬†(2014), a¬†Homo Deus ‚Äď A holnap r√∂vid t√∂rt√©nete¬†(2016), √©s a¬†21 lecke a 21. sz√°zadra¬†(2018) c√≠mŇĪ n√©pszerŇĪ¬†tudom√°nyos bestsellerek¬†szerzŇĎje. √ćr√°saiban a szabad akaratot, a tudatot, az intelligenci√°t, a boldogs√°got √©s a szenved√©st vizsg√°lja. √ćr a mintegy 70 000 √©vvel ezelŇĎtt bek√∂vetkezett¬†kognit√≠v forradalomr√≥l, amikor a¬†Homo sapiens¬†kiszor√≠totta a riv√°lis¬†neanderv√∂lgyieket¬†√©s a¬†Homo nemzets√©g¬†m√°s fajait, kifejlesztette a nyelvi k√©szs√©geket √©s a struktur√°lt t√°rsadalmakat, felemelkedett a¬†cs√ļcsragadoz√≥k¬†k√∂z√©.

Mindezeket a¬†mezŇĎgazdas√°gi forradalom¬†seg√≠tette √©s a¬†tudom√°nyos forradalom¬†gyors√≠totta fel, ami lehetŇĎv√© tette, hogy az ember k√∂zel√≠tsen a k√∂rnyezete feletti uralomhoz. K√∂nyvei egy olyan futurisztikus¬†biotechnol√≥giai¬†vil√°g lehets√©ges k√∂vetkezm√©nyeit is vizsg√°lj√°k, amelyben az intelligens biol√≥giai organizmusokat fel√ľlm√ļlj√°k saj√°t teremtm√©nyeik; √°ll√≠t√°sa szerint ‚Äěa Homo sapiens, ahogyan mi ismerj√ľk, k√∂r√ľlbel√ľl egy √©vsz√°zadon bel√ľl eltŇĪnik‚ÄĚ.

A¬†Sapiens: Az emberis√©g r√∂vid t√∂rt√©nete¬†c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben Harari az emberis√©g t√∂rt√©net√©t tekinti √°t a Homo sapiens evol√ļci√≥s kialakul√°s√°t√≥l a 21. sz√°zadi politikai √©s technol√≥giai forradalmakig. A k√∂nyv egy egyetemi vil√°gt√∂rt√©nelem tant√°rgy keret√©ben tartott elŇĎad√°sain alapul.

A tŇĪz tett minket veszedelmess√©. A pletyka egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎv√©. A mezŇĎgazdas√°g m√©g √©hesebb√©. A mitol√≥gia tartotta fenn a t√∂rv√©nyt √©s a rendet. A p√©nz adott valamit, amiben mind b√≠zhatunk. Az ellentmond√°sok teremtett√©k meg a kult√ļr√°t. A tudom√°ny tett minket a teremt√©s ur√°v√°. De egyik sem tett boldogg√°…
A vil√°gh√≠rŇĪ jeruzs√°lemi egyetemi tan√°r szerint √≠gy foglalhat√≥ √∂ssze annak t√∂rt√©nete, hogyan v√°ltunk jelent√©ktelen majmokb√≥l a vil√°g uraiv√°.

 

#2. Melania G. Mazzucco: Az √©p√≠t√©sznŇĎ

Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni
Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni

Plautilla kisl√°ny kora √≥ta k√ľl√∂n√∂s betegs√©ggel k√ľzd: a legv√°ratlanabb helyzetekben √°lomba mer√ľl. Ez f√©l√©nkk√© √©s visszah√ļz√≥d√≥v√° teszi. Napjai azzal telnek, hogy k√ľl√∂nc apja szesz√©lyeinek igyekszik megfelelni, aki matrack√©sz√≠tŇĎ l√©t√©re fest, zen√©l, kom√©di√°kat √©s verseket is √≠r – a kritikusok kedvelt c√©lt√°bl√°ja, az udvar pedig tudom√°st sem vesz r√≥la.

Azt szeretn√©, ha legal√°bb a l√°ny√°b√≥l elismert mŇĪv√©sz v√°lna, ez√©rt fest√©szetre kezdi tan√≠tani. Azonban b√°rmilyen kem√©nyen dolgozik is, Plautilla alacsony sz√°rmaz√°s√ļ nŇĎk√©nt nem juthat elŇĎre a barokk R√≥ma mŇĪv√©szvil√°g√°ban, melyet Bernini √©s Pietro da Cortona ural. Furcsa bar√°tja, a g√°tl√°stalan Elpidio Benedetti ap√°t seg√≠ts√©g√©vel v√©g√ľl messzebbre jut, mint amirŇĎl apja valaha is √°lmodni mert: nŇĎk√©nt a vil√°gon elŇĎsz√∂r megtervez √©s fel√©p√≠t egy vill√°t R√≥ma lank√°in.

A kor teljes t√°rsadalm√°t √°tfog√≥ nagyreg√©nyben p√°p√°k √©s udvaroncok, mŇĪv√©szek √©s mŇĪ√©rtŇĎk, mesteremberek √©s koldusok kavarognak Plautilla Bricci k√∂r√ľl, akinek √©lete tele van lemond√°ssal √©s k√ľzdelmekkel, √°m nem n√©lk√ľl√∂zi a tikos √©lvezeteket √©s meglepŇĎ fordulatokat sem. Melania Mazzucco nem csup√°n egy eddig szinte teljes feled√©sbe mer√ľlt, rendk√≠v√ľli t√∂rt√©nelmi szem√©lyis√©g nagy√≠vŇĪ portr√©j√°t festi meg, de az √Ėr√∂k V√°ros√©t is az ellentmond√°sokt√≥l fŇĪt√∂tt, egyszerre bigott √©s kicsapong√≥ 17. sz√°zadban.

“Erre a k√©pzeletre van sz√ľks√©g√ľnk, hogy h√ļs-v√©r figur√°kk√° lehessenek azok, akiket egyszerŇĪen az√©rt nem illetett meg az √°br√°zol√°s joga, mert nŇĎk voltak.” Corriere della Sera

“Mindent megtettem, hogy hat√°rozott legyek, de ne erŇĎszakos; udvarias, de ne gyenge. M√°r megtanultam, hogy a nŇĎket a k√ľlsej√ľk alapj√°n √≠t√©lik meg. A ruha, a cipŇĎ, a frizura, a j√°r√°s, minden kifog√°solhat√≥, √©s minden sz√°m√≠t. Tal√°n a kis f√°tyol alatt t√ļl frivol a toll a kalapomon, t√ļl piros az arcom, t√ļl erŇĎs az illatszer, amit haszn√°lok. F√©rfiruh√°t kellett volna felvennem, ahogy Krisztina kir√°lynŇĎ szokta, csizm√°t h√ļzni, v√°llig √©rŇĎ hajat hordani, √©s b√ľszk√©lkedni ŇĎsz hajsz√°laimmal – egysz√≥val meg kellett volna tagadnom magam. De akkor is anom√°li√°nak sz√°m√≠tottam volna.”

 

#3.Peter Frankopan: Selyemutak

Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni
Három történelmi regény, amit érdemes elolvasni

,,Brili√°ns t√∂rt√©nelmi tabl√≥ egy vil√°gr√≥l, melynek s√ļlypontja √©pp most tol√≥dik el Kelet fel√©.” – The Economist.¬†

A h√≠rn√©v √©s a vagyon √©vsz√°zadokon √°t Nyugaton, a k√©t Amerika √ļj vil√°g√°ban v√°rta a mer√©szeket. A kalandra √©s meggazdagod√°sra v√°gy√≥k ma a Keletre f√ľggesztik tekintet√ľket. A K√∂z√©p-√Āzsi√°ban, majd K√≠na √©s India j√≥kora r√©szein √°t h√ļz√≥d√≥ t√©rs√©g valaha uralkod√≥ szerepet j√°tszott a vil√°g gazdas√°gi, politikai, kereskedelmi √©s kultur√°lis √©let√©ben, s most hasonl√≥an meghat√°roz√≥ jelentŇĎs√©gre tesz szert.¬† A vil√°gt√∂rt√©nelem √ļj szempontok alapj√°n megfogalmazott nagy √°ttekint√©se, a Selyemutak szemk√°pr√°ztat√≥ felt√©rk√©pez√©se azoknak az erŇĎknek, amelyek birodalmakat vir√°goztattak fel √©s tasz√≠tottak a m√©lybe, √°ruk √©s eszm√©k √°raml√°s√°t ir√°ny√≠tott√°k, napjainkban pedig a nemzetk√∂zi viszonyok √©s folyamatok √ļj fejezet√©nek kezdet√©t √≠g√©rik.¬†

,,Manaps√°g nagy k√∂r√ľltekint√©ssel igyeksz√ľnk felbecs√ľlni a gyors gazdas√°gi n√∂veked√©s val√≥sz√≠nŇĪ hat√°sait K√≠n√°ban, ahol a luxuscikkek ir√°nti ig√©ny az elŇĎrejelz√©sek szerint a k√∂vetkezŇĎ √©vtizedben megn√©gyszerezŇĎdik, √©s fesz√ľlt figyelemmel k√≠s√©rj√ľk a t√°rsadalmi v√°ltoz√°sokat Indi√°ban, ahol ma m√°r t√∂bb embernek van mobiltelefonja, mint ah√°nyan v√≠z√∂bl√≠t√©ses v√©c√©t haszn√°lhatnak. Egyik orsz√°g sem jelenti azonban a legjobb n√©zŇĎpontot a vil√°g m√ļltj√°nak √©s jelen√©nek szeml√©l√©s√©hez. Val√≥j√°ban egy √©vezreden √°t ez a Nyugat √©s Kelet, Eur√≥pa √©s a Csendes-√≥ce√°n k√∂z√∂tt h√ļz√≥d√≥ r√©gi√≥ volt a vil√°g tengelye.¬†

Ez az a r√©gi√≥, ahol a vil√°g nagy vall√°sai megsz√ľlettek. Itt emelkedtek fel √©s hanyatlottak le hatalmas birodalmak, s a k√ľzdelem hat√°sai √©rz√©kelhetŇĎek voltak sok ezer kilom√©ternyi t√°vols√°gban is. Aki itt meg√°ll, m√°sk√©ppen l√°tja a m√ļltat, √©s felt√°rul elŇĎtte egy bonyolult, szoros √∂sszef√ľgg√©sekkel √°tszŇĎtt vil√°g, amelyben az egy-egy kontinensen v√©gbemenŇĎ t√∂rt√©n√©sek hat√°ssal vannak a m√°sikra, ahol a k√∂z√©p-√°zsiai esem√©nyek ut√≥rezg√©sei √Čszak-Afrik√°ban is √©rezhetŇĎk, ami Bagdadban v√©gbemegy, az visszhangot ver Skandin√°vi√°ban.¬† A t√∂rt√©nelmi megr√°zk√≥dtat√°sok sz√©tterjedtek a sz√©lr√≥zsa minden ir√°ny√°ba fut√≥ h√°l√≥zaton: az √ļtvonalakon, amelyeken zar√°ndokok, harcosok √©s kereskedŇĎk k√∂zlekedtek.¬†

 

Szerkesztette: Rinner Anita

 

Forrás: Líra, Wikipedia, Pixabay

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-c√≠met nem tessz√ľk k√∂zz√©.

A weboldalon a minŇĎs√©gi felhaszn√°l√≥i √©lm√©ny √©rdek√©ben s√ľtiket haszn√°lunk.
%d bloggers like this: