5+1 őszi könyvsláger következik ezen a héten Könyvajánló rovatunkban. Szerencsére az idei őszi szezon is bővelkedik friss kiadású kötetekben. Így aztán mindegy, hogy az éjjeliszekrényen szeretnénk növelni az elolvasandó könyveink számát vagy éppen már a karácsonyi ajándékok beszerzése céljából böngésszük a könyvesboltok polcait, biztos vagyok benne, hogy mindenki talál kedvére való olvasnivalót.
#1. Bödöcs Tibor: Mulat a manézs, őszi könyvsláger
„Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot kikiáltó okoskodás és picsogás redvás falatkáit folyton nyelni kényszerülő kiszáradt torkán, mint egy tányér ízletes oroszlánfóka-fitymakrémleves.
Mulat a Manézs! Mulassunk hát mi is, olvasó, hiszen szerencsénkre eme abszurd cirkusz-diktatúra pusztán a szerző jól ismert, élénk fantáziájának szüleménye, amelynek vajmi kevés köze van a valós jövőképünkhöz. Egy a cirkusz, egy a sátor!” Krúbi
Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen.
Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak – mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő? Nehéz nap áll Hettikánia Porondmestere előtt, de ő bírja a gyűrődést ennyi év után is: kufircol (majdnem), frappáns interjút ad, nép közé vegyül, eszik, iszik, bohócorrot tesz fel, főtanácsadójával konzultál, kufircol (tényleg) és így tovább.
A végére, mi tagadás, kicsit elfárad. Mert hiszen ő is emberből van, még ha különleges anyagból gyúrta is a hettikán történelem.
Bödőcs Tibor első regénye, a Meg se kínáltak a magyar vidék iránt érzett szeretet (mondhatni realista) műve volt; a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével.
#2. Berta Ádám: Magamat rajzolom középre
A Magamat rajzolom középre központi figurája, Alapi Gergely nem író. Mégis az íróasztalnál találja magát, rajzol, rendezget, lassanként rábírja magát, hogy szembenézzen az emlékeivel. Hét évig tart a múlt átdolgozása, végigkíséri Alapi fiatal felnőttkorát — miközben a többi történetszálon utazás közben látjuk, és visszatérünk a gyerekkorba, Szegedre, az 1980-as évekbe. Milyenek voltak a felnőttek, akik Gergelyt nevelték? Mit akartak, mit csináltak és mit mondtak? Az elején Gergely se tudja, de aztán kertészkedés közben apránként minden kiderül.
#3. Lev Tolsztoj: Anna Karenyina, egy klasszikus új fordításban
Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”.
Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő.
Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.
#4.Végel László: Peremvidéki palackposta
A Peremvidéki palackposta – Újvidéki napló, 1991-2020 egy tematikus válogatás Végel László három évtizede vezetett naplójegyzeteiből. Végel a Szlovéniában kezdődő háborúról Budapesten az Andrássy út rikkancsaitól szerzett tudomást. „Bombázzák Szlovéniát”, a „Jugoszláv Néphadsereg elfoglalta Szlovéniát”, hirdették a rikkancsok és ő azon nyomban eldöntötte, hogy visszatér Újvidékre. Ez a döntés határozta meg sorsát és későbbi műveinek szellemiségét: megírta a maradás poétikáját, de oly módon, hogy reflektált a maradás és a távozás dilemmáira is.
A naplójegyzetek kerete Újvidék drámai története. A szüntelen önvizsgálat apró mozaikkockáiból felépülő mű esszéregényként is olvasható.
#5. Alex Schulman: A túlélők
Három fivér visszatér gyermekkora helyszínére, egy erdővel határolt kies, tóparti tanyára. A látogatás nem kellemes, de szükséges, hiszen anyjuk utolsó kívánsága, hogy hamvait a tónál szórják szét. A tanyán, ahol sok évvel azelőtt egy mindent felforgató baleset történt.
A testvérek nehezen tudnak mit kezdeni egymással. A harc, amelyet apjuk figyelméért és anyjuk szeretetéért folytattak, a szülők halálával ugyan véget ért, de helyébe új küzdelem lép. Az örök megfigyelő, Benjamin egyre jobban eltávolodik a valóságtól, Nils kivonja magát a család mindennapjaiból, Pierre pedig képtelen féken tartani az indulatait. A tóparti látogatás egyben időutazás is a fivérek számára: kimondatlan sérelmek kapnak végre hangot, a baleset színhelyén pedig feltárul az igazság…Mi történt azon a nyári napon, amikor minden a darabjaira hullott?
A túlélők szuggesztív erejű regény a család életünket meghatározó szerepéről, a testvérkapcsolatok romboló és építő energiáiról, és a traumafeldolgozás nehézségéről. A 2020-as év kiemelkedő svéd irodalmi sikerkönyvének nemzetközi jogai több, mint 20 országban keltek el.
# +1. Faludi Julianna: Faltól falig
– Gyere, te kis szépség! Ugye, te is bírsz? – lihegte. Azonnal felocsúdtam, és kirohantam a gangra, majd le a kanyargós lépcsőn. Morovszkinak nem jutott eszébe, hogy utánam jöjjön, csak az erkélyről kiáltotta:
– Állj meg, te kis hülye! Mégis, mit gondoltál?”
Auguszta művészettörténetet tanul és egy multinál dolgozik, de többre hivatott. Fenntartható cipőket tervez, startupjával régi és új falakat átütve érkezik az üzleti életbe: fiatal felnőtt, nő, vállalkozó, influenszer. Megtalálja-e itthon a számításait? Egy határok nélküli generáció nem habozik, ha az érvényesülés puha korlátjaiba ütközik, világgá megy. Augusztát családi elvárások, józanító szerelmek és barátságok kötik Budapesthez, de otthonra talál Berlinben, Milánóban és Londonban is. Zenei és művészi inspirációi révén elevenedik meg a COVID-járvány előtt burjánzó, városi éjszaka, a romkocsmák, galériák, foglalt házak, klubok és színházak forgataga. Kalandra éhes turistákat és túlfogyasztó városlakókat vonz Budapest. De mi az, ami a fiatalok kezében maradt, hogy egészséges, fenntartható és méltányos világot teremtsenek? Divat és technológia, művészet- és társadalomkritika közös kérdései pulzálnak a falak között.
Kép forrása: Pixabay, Líra