Európa sakktábláján felsorakoztak a királyok és királynők, hogy ádáz küzdelemben biztos hatalmi pozíciót építsenek ki az országhatárokon belül és amennyire lehet tekintélyt szerezzenek határaikon kívül is. A hatalom kényes egyensúlya az erőviszonyok pontos kiegyenlítettségén múlik. Gárdos Péter új regényében kíméletlen alapossággal festi meg a hatalmi gépezet mechanikáját.
Sorsszerű találkozás
A véletlen, vagy hívjuk inkább sorsnak, szóval a sors az 1700-as évek végén Bécs külvárosának egyik kétes hírű kocsmájában egymás mellé sodor két idegent, hogy aztán ők ketten együtt vigyék véghez az évszázad legnagyobb szemfényvesztését. Az egyik férfi Kempelen Farkas, udvari tanácsos, a kor híres feltalálója, neves fizikus, drámaíró, szóval egy vérbeli polihisztor. A másik férfi pedig Dragóner Arnold, a hányatatott sorsú törpe, akiről hamar kiderül, hogy briliáns sakkozó.
Az uralkodó célja
- József, az épp hatalomra került uralkodó sorra hozza népszerűtlen intézkedéseit a birodalom érdekében, ezért a két férfit olyan küldetéssel indítja útnak egy különleges találmánnyal a szekerükön, amelynek sikere létfontosságú ahhoz, hogy a Habsburg Birodalom hírneve töretlen maradjon és ez nyilvánvaló legyen minden európai állam számára. Az uralkodó célja a szellemi fölény kihangsúlyozása, ami a felvilágosodás korának meghatározó vonása.
A találmány
A találmány zseniális, egy sakkautomata, amelyet a maga korában Töröknek hívtak, utalva ezzel az Oszmán Birodalom okozta sebek emlékére. Európában tehát ezúttal is mindenki a ,,Törökkel” harcolt, a leghíresebb stratégák vonultatták fel ellene teljes szellemi eszköztárukat, ám senki nem tudta legyőzni József ,,hadvezérét”.
Fogaskerekek, dugattyúk, a gépezet…
Mélyen a gép belsejében, a rengeteg huzal, fogaskerék és dugattyú mögött egy kiszámíthatatlan tényező tologatja a bábukat a fekete-fehér hadszíntéren. Pontosan az a mechanizmusa, mint a hatalom gépezetének. Minden apró részletre kiterjedő figyelem, a lépések gondos mérlegelése, megtervezése mellett is a végeredmény megjósolható ugyan, ám az érte fizetendő ár néha magasabb, mint az előre eltervezett veszteség.
Megengedhető kockázat
,,Minden esemény kiszámítható előre (…), de a történéseknek van egy parányi része, amit nem láthatunk előre. Ezt nevezik a filozófusok megengedhető kockázatnak.”
De mi történik akkor, ha a bábuk hirtelen irányíthatatlanná válnak? Mi történik, ha a játszma nem várt fordulatot vesz?
Egymás indítékai
Amikor a két főszereplő, Kempelen és Dragóner megértik végre egymás indítékait, a játék fogaskerekei más kapcsolódási pontokat találnak és az igazi játszma csak ekkor kezdődik el:
,,Mi itt valamennyien a földön, érted, Farkas, mindannyian ebben a szomorú, remény nélküli árnyékvilágban a mirákulumra vágyunk. Megszületünk, küszködünk, próbálunk hinni abban, hogy van, hogy lesz értelme. Aztán a gödörbe löknek mindnyájunkat. Keserű, rohadt egy létezés ez, maga a tömény sötétség. Ezért, csakis ezért nem vallhatod be sohasem, hogy az automatában ember rejtőzik! Mert olyan szükségünk van a csodára, mint egy darabka kenyérre! Ezt jól vésd be abba a konok fejedbe, Farkas…Sokkal inkább vágyunk a rejtélyre, mint a megoldásra.”
A csodába vetett hit
A véletlen, vagy hívjuk inkább sorsnak, szóval a sors egymás mellé rendeli ezt a két csodálatos elmét, akik segítenek abban, hogy az ember megőrizze a hitét a csodákban.
S mi lesz a sorsa az európai uralkodóknak? Milyen irányba mozdul ki a mérleg nyelve az egyensúlyi helyzetből? Nos, az már nem a sakktáblán dől el…
A játszma menete
A Királyi játékban az európai történelem egyik legkülönösebb, legfortélyosabb és egyben legkegyetlenebb kalandját meséli el nekünk Gárdos Péter, amely azonban rávilágít arra a nagyon fontos valóságra, hogy a játszma menete egy pontig bármikor megfordítható.
Rinner Anita
Kép forrása: Pixabay