A hét szerzője: Gárdos Péter

A hét szerzője: Gárdos Péter

Gárdos Péter a Hét szerzője, itt Kata könyvespolcán, aki nem csak remek regényeket ír, de ezen túl kiváló filmek rendezője is. Így Gárdos Péter művészi világában a kép és a betű különleges kapcsolódásokat generál. A képszerűség fontos eleme regényeinek, meglepő érzékenységgel ad vissza érzéseket, hangulatokat. Tehetségének fénye bevilágítja az emberi lét titkos zugaiban őrzött, emberi történeteket.

Gárdos Péter

A hét szerzője: Gárdos Péter
A hét szerzője: Gárdos Péter

1948-ban született Budapesten. Szülei (Gárdos Miklós és Gárdos Ágnes) holokauszt túlélők voltak, gyermeküket görögkeleti vallásra kereszteltették. Filmrendező szeretett volna lenni, de nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetemre ment, ahol a bölcsész karon magyar-orosz szakos tanárként végzett 1971-ben. Előbb rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában. De álmáról nem mondott le: nagyjátékfilmet akart rendezni és ezért mindenre képes volt. Még arra is, hogy azzal a blöffel győzze meg a Hunnia Filmstúdió vezetőit, hogy Uramisten című filmtervének főszerepére sikerült megnyernie az akkor már teljes visszavonultságban élő színészlegendát Feleki Kamillt. Az Uramisten erős indulás volt: Chicagóban a legjobb első filmnek járó Ezüst Hugó-díjával tüntették ki, Montrealban a zsűri különdíját kapta meg, a magyar filmszemléről Máthé Tibor a legjobb operatőr díját, Eperjes Károly pedig a színészi díjat hozta el. 1987-ben jelent meg a máig legsikeresebb és a kritikusok szerint is legjobb filmje a Szamárköhögés. A film 52 filmfesztivált járt meg, huszonhat országban vetítették és számtalan díjat nyert.

Még kilenc nagyjátékfilm, és számos színházi rendezés fűződik a nevéhez. 1991 és 2001 között több televíziós sorozatot készített. (Első szerelem, Öt kicsi indián, Showbálvány).

Hajnali láz

2010-ben jelent meg első regénye Hajnali láz címen, melyben szülei szerelmének igaz történetét írta meg. A regényt magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedezték. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár egyik legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. A regényt az elmúlt években 42 ország adta ki Ausztráliától Braziliáig.

Hét mocskos nap

A könyv egy abszurd “szerelmeskedéssel” indul, mely cselekmény “eredménye” egy kislány.  Egy kislány, aki egy véletlen légyott eredményeként jött világra, majd tragikus véget ért. De ez a kislány és szomorú sorsa, valamilyen módon mindig a szereplők szeme elé kerül. Hol Bodolai Sándor francia körútján bukkan fel, hol a Bokányi Dezső Általános Iskola mosdójában.  Valahogy folyamatosan jelen van a történetben. A szerző viszi helyszínről-helyszínre, szereplőről-szereplőre, mint valamiféle mesélő, hogy el tudja mondani azt a sok borzalmat, ami vele történt.

Azt, hogy miként kapcsolódhat össze idegen emberek sorsa, azt Gárdos remekül kitalálta. 1939. február 2-án, vasárnap délután, hat órakor a moszkvai Sztolovaja utca egyik rusnya bérházának harmadik emeletén kezdődött minden. Amikor Olga Tureckaja lecsapta a kötését az asztalra, és ijedten felpattantott. Az akkor 22 éves Szvetlanának, aki éppen Brahms 102-es opuszának hegedűszólamát játszotta, megállt a vonó a kezében, gyönyörűen játszott, de akkor utoljára. Pedig milyen békésen indult a délután. De ez az idilli állapot hamar egy apró, de végzetes hibával folytatódott, amikor a lány beül a cvikkeres férfi ZISZ 101-es személygépkocsijának hátsó ülésére.  Az örök anyai tiltás ellenére, és ilyen módon megírja saját tragikus történetét, mely események egy rettenetes képsorozat által eljutnak a szereplőkhöz.

Hét helyszín, hét történet

Hét helyszín, hét történet, de valami mégis összekapcsolja ezt a hét különböző helyszínt. Éppúgy a moszkvai társbérletet, Bodolai Sándort Párizsban. Mondjuk ott, ahol felbukkan Szvetlana is, igaz akkor már nem személyesen, hanem azon a bizonyos 6 fotón, mely képek onnan végig kísérik a történetet. Vagy ahol egy újabb szállal megismerhetjük Szende Pált, aki bár tudatlan sötétségben, de tulajdonképpen Szvetlana édesapja.  A történet tele van ellentmondással, ahogy a nyilas fiú beleszeret a zsidó lányba, annak a Bodolainak a lányába, aki Párizsból a képeket elhozza Magyarországra és így továbbra is felszínen marad Szvetlana története is.

 A szerző pedig minden manír nélkül mutat be az emberi mohóságból fakadó, olyan mocskos tetteket, melyre nincs is magyarázat.  Nem fárasztja magát túlzottan protokolláris dolgokkal, emberi, mégis olyan fokozott érdeklődést generál, hogy ez lett az a könyv, amely magával ragadott.

Királyi játék

Európa sakktábláján felsorakoztak a királyok és királynők, hogy ádáz küzdelemben biztos hatalmi pozíciót építsenek ki az országhatárokon belül és amennyire lehet tekintélyt szerezzenek határaikon kívül is. A hatalom kényes egyensúlya az erőviszonyok pontos kiegyenlítettségén múlik. Gárdos Péter ebben a regényében kíméletlen alapossággal festi meg a hatalmi gépezet mechanikáját. 

 A véletlen, vagy hívjuk inkább sorsnak, szóval a sors az 1700-as évek végén Bécs külvárosának egyik kétes hírű kocsmájában egymás mellé sodor két idegent, hogy aztán ők ketten együtt vigyék véghez az évszázad legnagyobb szemfényvesztését. Az egyik férfi Kempelen Farkas, udvari tanácsos, a kor híres feltalálója, neves fizikus, drámaíró, szóval egy vérbeli polihisztor. A másik férfi pedig Dragóner Arnold, a hányatatott sorsú törpe, akiről hamar kiderül, hogy briliáns sakkozó.

A találmány zseniális, egy sakkautomata, amelyet a maga korában Töröknek hívtak, utalva ezzel az Oszmán Birodalom okozta sebek emlékére. Európában tehát ezúttal is mindenki a ,,Törökkel” harcolt, a leghíresebb stratégák vonultatták fel ellene teljes szellemi eszköztárukat, ám senki nem tudta legyőzni a ,,hadvezért”.

A Királyi játékban az európai történelem egyik legkülönösebb, legfortélyosabb és egyben legkegyetlenebb kalandját meséli el nekünk Gárdos Péter, amely azonban rávilágít arra a nagyon fontos valóságra, hogy a játszma menete egy pontig bármikor megfordítható.

Semmelweis Ignác rövid boldogsága

A 19. század egyik legnagyobb hatású orvosa volt. Felfedezése anyák millióit mentette meg szerte a világon az értelmetlen haláltól. Élete és tragikus bukása mégis tele van titkokkal és ellentmondásokkal.
Karrierje legfontosabb pillanatában képtelen volt megszólalni. Amikor pedig végre küzdeni kezdett, maga ellen fordította Európa szinte teljes orvostársadalmát. Semmelweis dühe egyszerre bizonyult felszabadítónak és halálosnak.
Talán túl korán érkezett.
Talán túlontúl izgatottan, erőszakosan hirdette az igazát.
Sokan szerették volna semmissé tenni a felfedezését, és elpusztítani őt magát is. Végül ez utóbbi sikerült.
Mi ölte meg Semmelweist?
Ki ölte meg Semmelweist?
A szerző megrendítő regénye drámai választ kínál egy zseni életének máig megválaszolatlan kérdéseire.

Szemérmetlen történetek

A hatvanas évek legelején egy budapesti iskolában kitör a botrány. A skandalum néhány gyerek életét alapjaiban változtatja meg. Ráadásul mindez összefüggeni látszik a távoli múlt bizonyos történéseivel.
Évekkel korábban egy idős asszonyt egy kazah kisváros elmegyógyintézetébe hurcoltak. Lidérces titkokkal teli vallomása még messzebbre kalauzol a vérfagyasztó múltban.
A harmincas évek Párizsában egy családapa nem tud ellenállni a kísértésnek. A magyar férfi groteszk elcsábulása újabb darabja a kirakósnak.

Ismerős lehet a történek azok számára, akik olvasták az író Hét mocskos nap című művét. Igen, gyakorlatilag ismerjük a történetet. Vagy mégsem? Gárdos áthelyez néhány hangsúlyt, áthangol a történetben néhány epizódot, előkerül még néhány szereplő és mi, olvasók egy másik történetben találjuk magunkat úgy, hogy a régi folyamatosan ott fut tudatunk mélyén. A Szemérmetlen történetek végén pedig tökéletesen összeér a két regény világa.

Idézetek Gárdos Péter tollából:

,,Vigyázni kell az irtózattal. Könnyen átcsaphat gyűlöletbe. Majd rögtön utána jön az agresszió. Később az ideológia.”

,,A tehetség önmagában kevés. Az sem árt, ha szerencsénk van a közeggel.”

,,Az élet az esetek többségében nem alkalmas arra, hogy egy az egyben filmre vigyék. Bizonyos pontokon muszáj belenyúlni. Élesíteni kell a drámát, és mélyíteni az érzelmi részt.”

Forrás: Pixabay, IMDb,Wikipedia

Könyvek Gárdos Pétertől, amit megtalálsz a könyvesboltban