Az ünnep azé, aki várja című költemény lett ma a Nap verse.  A karácsonyt megelőző négy hét a várakozás ideje, az év legmeghittebb időszaka. Ezeket a csodaváró napokat, a gyermekkor varázslatos hangulatát idézi elénk Szabó T. Anna költeménye. 

Hangolódás az ünnepre

A karácsonyt váró gyermeki izgatottságot, ,,túlpörgést” csitítandó vagy egyszerűen a hangolódás érdekében egy családi körben felolvasott mese, vers mindig csodát tesz. 

Szabó T. Anna olyan tökéletesen teremti meg a tél és az ünnepvárás hangulatát, mintha egy angyal szállt volna el felettünk és csillámló varázspálcájával hozta volna el hozzánk a szeretet meghitt, ölelő melegségét.

 

Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja

Aki magot szór ablakába
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.
Egy angyal kopogott talán?

Szárnysuhogás az ablakon túl –
vigyázz! Kinézni nem szabad!
Künn az angyalhad térül-fordul,
egy pillanatra látszanak.

A karácsonyfát hozzák – hallod?
– egy koppanás, és leteszik.
Fényben úszik az üvegajtód,
s megint suhogás. Mi ez itt?

Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág,
karácsonyszagú és meleg.
“Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát!”
Ez az angyali üzenet.

És be is mehetsz – vár az ünnep,
és minden zárt ajtót kitár.
A fa alatt angyalok ülnek –
az ünnep azé, aki vár.

 

Kép forrása: Pixabay