A nap verse rovatunk mai darabja Tóth Árpád Őszi kérdés című verse. A lassan aláhulló levelek halk zenéje, a utcakövön kopogó esőcseppek monoton kopogása, az ősz ezernyi színárnyalata sok költőt ihletett versírásra. Az egyre hosszabb esték gyérülő fényei között hangolódjunk együtt az őszre!

Tóth Árpád költői világképe

Tóth Árpád egyike a Nyugat első nemzedékének. A Nyugat önértékelése szerint Ady után a második legjelentősebb költője. Ez az értékelés ma már kicsit túlzónak számíthat, mivel költői világképe meglehetősen egysíkú. Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a melankóliával, a magány érzetével.

Bágyadt lemondás, állandó szomorúság

A költő egész életművére a bágyadt, tehetetlen lemondás, az állandó szomorúság jellemző. Az élet minden durva érintésére rezignált mélabú volt a válasz részéről. Az Őszi kérdés műfaját tekintve dalszerű elégia, valamint szonett. Az első kérdés az esti természetre irányítja a figyelmet, minden idillikus, békés, nyugodt, de mégis valami szomorú hangulat fonja át a sorokat. A táj díszletei, a csendes tarló, a csillagokkal ékes roppant, tiszta tér a kozmikus magány érzetét kelti. A vers végén a lírai én szembenéz a magánnyal. A verskezdő este éjjellé ridegül, a késő szellő idegenné lesz, kitejesedik a lírai én magányérzete. A kérdések gyors egymásutánja a vers olvasóját is önszemléletre készteti az egyetemes emberi múlandósággal.

Tóth Árpád: Őszi kérdés

Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve,
Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?

 

Kép forrása: Pixabay