Fecske Csaba Hajótörés című költeménye lett ma a nap verse. A pontosan kialakított érzelmi szféra adja számunkra a vezérfonalat a vers értelmezéséhez. A költő számára pedig egyfajta önfeltárás, a lélek mélyebb rétegeinek őszinte vizsgálata. Szerelmének összetört darabjai sodródnak felénk a háborgó tenger felől és nem tudunk feloldódni a boldog végben, csak a kudarc közös elismerése menthet meg bennünket a céltalan sodródástól.
Fecske Csaba 1948-ban született a Borsod megyei Szögligeten.
Szabó Lőrinc-, Pro Literatura-, József Attila- és Utassy József-díjas író, publicista, meseíró.
Első verseskötete, az Arcok holdudvara 1978-ban jelent meg. Azóta számos verseskötete látott napvilágot, ahogyan több interjú- és esszékötete is. Legutóbb 2019-ben Falun címmel jelent meg verseskötete.
Fecske Csaba: Hajótörés
a sors tévedett volna vagy inkább mi
döntöttünk rosszul kellő logisztikai
ismeretek híján hogy már félúton
zátonyra futott hajónk holott sírig tartó
utazást reméltünk egzotikus szigeteket
félkész örömökkel kecsegtető kalandot
mi jön most ezután se előre se hátra
fölöttünk gyászos az ég körülöttünk a
háborgó tenger melynek víze sós mint
a könny vajon melyik sósabb a tengernek
mindegy mi meg már feladtuk mint portós
küldeményt a reményt a kudarc közös
de megszenvedni külön kell neked nekem
A vers eredetileg megjelent a MŰÚT 2021081 számában
Kép forrása: Pixabay