Mondanám, hogy itt az április, én pedig egy hosszú, sötét folyosón bandukolok, a kristálytisztán kirajzolódni látszó tavaszi fények felé.
Mi, könyvmolyok szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen ha olykor rossz a kedvünk, csak levesszük kedvenc könyvünket a polcról, és máris ott vagyunk a történeteken keresztül, ahol éppen akarunk lenni. És mi van a szerzőkkel? Választunk könyvet szerző alapján? Persze. És szerelembe esünk? Persze. Jöjjön most három olyan könyv tavaszra.
Könyvek tavaszra
A világjárvány idején óhatatlanul előkerülnek a témával kapcsolatos analógiák. A pandémia a szépirodalomban több alkalommal megjelenik, Albert Camus is írt a pestisről egy regényt, és hát a sokak által emlegetett Boccaccio Dekameronját is ide kell, hogy tegyük.
LJUDMILA ULIKAJA: CSAK EGY PESTIS

Uliczkaja pestise egy picit más, nem lett belőle regény. Bár az írónő már sok ízben megmutatta tehetségét. A sokszor emlegetett Imágóban, ahogy a történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá.
Azt mondják, hogy Uliczkajat nem vették fel fogatókönyvírónak, mert nem tudtak mit tanítani neki, hiszen már minden tudott. Ez a könyv egy forgatókönyvnek indult. De a fülszövegben mindazonáltal ott egy megjegyzés, miszerint a mű akár kisregényként is olvasható. A szerző a tőle megszokott tökéletességgel vezeti fel a történetet. Bennem már csak egy kérdés maradt. Vajon milyen film lehetett volna, vagy akár lehetne belőle?
HERCZEG SZONJA: KÉPZELETBELI HÁZ

Nem sok olyan dologra emlékszem azok közül, amit apám mondott nekem, de egyre mégis, hogy a legfontosabb dolog, hogy az embernek jó, ha van humora. Ennek persze vannak árnyalatai. Szonjának van. Amit olykor ki is mond, és ebben az esetben árnyaltan le is ír. Ebben a könyvben is a tőle megszokott éleslátással, iróniával és érzékenységgel járja körül az emberi kapcsolatokat és az önsorsrontó lélek szorongásait.
BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL

Azt írja Szalay Zoltán a Dunszt.hu oldalán a könyvről, hogy súlyos, sötét és radikális könyvet írt Bartók Imre. A Jerikó épül emlékirat-kísérletként, apa- és családkönyvként alapvetően eltér nagyjából mindentől, amivel az elmúlt évek magyar irodalmában találkozhattunk.
Apakönyvként is megpróbáltuk leírni a Jerikó épült, mégpedig másféle apakönyvként, miközben némi párhuzam Esterházy Péter kettős apakönyvével, a Harmonia Caelestis – Javított kiadás párossal felmerülhet egyes apaábrázolások kapcsán, ám ez inkább technikai vonalon érvényes, sokkal fontosabb a Kafka-utalásrendszer, és az apa mint elnyomó motívumának mindenütt-jelenlévősége.
Bartók Imre Jerikó épül című munkája volt kétségtelenül a 2018-as év legnagyobb ambíciójú irodalmi kísérlete, ugyanis Bartók nem kevesebbre vállalkozott, mint egy olyan nyitott regényszerkezet létrehozására, melybe minden belefér, a lehető legkülönbözőbb műfajú szövegektől a lehető legszélesebb tematikákig. (Litera.hu)
Kép forrása: Pixabay, Líra