Arról, hogy mi tesz valakit sikeres íróvá sokféle elmélet létezik. Azt gondolom, hogy a tehetségen túl mindenféleképpen kell egyfajta tudatosság, amellyel önmagát, mint márka is felépíti. Ehhez pedig szükséges egy történet. Rendelkezni kell egy lenyűgöző történettel, amely elhiteti az olvasókkal, hogy figyelemre méltó dolgokra képes az alkotójuk, állandó megújulásra képes, élete is kalandokkal teli. Nos, Ernest Hemingway pályafutása az egyik iskolapéldája annak, hogyan épül fel egy sikeres írói brand.
Az időzítés fontossága
Az angol nyelvű észak-amerikai irodalom fejlődése feltűnően egyenetlen ütemben zajlott. Költészete a XIX. század első felétől egyre értékesebb, hiszen Edgar Allan Poe, majd Walt Whitman lírája erre az időre világhírűvé lesz. Ugyanakkor a próza alaposan elmarad ettől a szinttől. A regény- és novellairodalom csak a század végén lendül neki Jack London írásai által. A nagy áttörés a XX. században, pontosabban az első világháború utáni időkben jön el.
A világháború után írók egész nemzedéke teremti meg az amerikai irodalom új alapjait. Közülük az egyik legsikeresebb és talán a legnagyobb hatású novellista és regényíró Ernest Hemingway.
Az amerikai kiadók sikeresek, a tömegtermelés által a nagy példányszámban eladott művek komoly egzisztenciát tudtak teremteni az írók számára. Hemingway tehát a legjobb időben kezdte el kiadni műveit, így olyan vagyonra tett szert rövid időn belül, amely lehetőséget teremtett számára, hogy igazi világutazóként éljen, több ingatlant vásárolt Kubában, Floridában, Key Westen; illetve egy tengeri hajóra is szert tett. Ezen életmód pedig garancia volt arra, hogy élményei hatására igazi remekműveket alkosson.
A szabadság katonája
Hemingway az első világháborúból, mint sikeres, sokszor kitüntetett katonaként tér haza. Vakmerősége nem ismer határokat. Ezt a tényt is igyekszik a későbbiekben is jól kihasználni, így újságokkal köt szerződést arra, hogy hajlandó elmenni a világon bárhová haditudosítóként, ahol háború tör ki.
Azon túl, hogy ez a plusz körülmény kiemeli kortársai közül, mintegy felhívja ezáltal önmagára a figyelmet, ,,reklámot csinál” írásai számára.
Egy jó történet felépítése
Elsősorban saját életének kalandjai adták legsikeresebb regényeinek témavilágát. Korábbi háborús élményeiből születik a Búcsú a fegyverektől című kötete. Már ebben a művében is kitűnik írásművészetének az a sajátossága, hogy rendkívül tömören ír. Azonnal híresek lettek rövid, minden felesleget nélkülöző mondatai, illetve a cselekmény állandó fordulatossága. Ezek képezték úgymond írói védjegyét, ami renkívüli fontossággal bír, hiszen biztos alapot képez, egyfajta minőséget jelez az olvasó felé.
Hemingway írói sikerének egy másik biztos pontja a szakadatlan kalandosság. Azon túl, hogy írásai bámulatos lélektani mélységgel, hiteles társadalomábrázolással bírnak, az események fordulatai végig izgalomban tartják az olvasót.
Jéghegy-elmélet
A jól megírt történetekben mindig marad vissza valami fontos gondolatmag, egy olyan hangulat, ami napokig kíséri még az emert. Én, mint olvasó úgy hívom magamban ezt a dolgot, hogy a történet üledéke. Talán a sorok között hagyott gondolatok hatnak rám legerőteljesebben. Az író szemszögéből Hemingway így ír erről:
,,Ha egy prózaíró eleget tud abból, amiről ír, akkor kihagyhat olyan dolgokat, amelyeket tud és az olvasó olyan erősen érezni fogja ezeket a dolgokat, mintha az író kijelentette volna őket. A jéghegy mozgásának méltósága annak köszönhető, hogy mindössze egynyolcada van a víz felett.”
Hemingway magával ragad, mint egy tengeri vihar
Hihetetlen életerő volt benne, ezt az embertípust szokás úgy jellemezni, hogy ezer fokon ég. Életszemléletének alapja a tevékenység megbecsülése volt, ennek írói lenyomata Az öreg halász és a tenger című terjedelmes elbeszélés. A természet és az ember egyszerre békés és harcos kapcsolata, az állandó munka öröme és az elkerülhetetlen kudarcokba való beletörődés sajátos egységét ábrázolja Hemingway oly művészi fokon, hogy a kötet megjelenése után, 1954-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazzák.
Hemingway, egy igazi macsó
Férfiként megtestesítette mindazt, amit a nők általában ellenállhatatlannak tartanak. Állandó társa a veszély, ebből fakadóan három autó- és két repülőbalesetet szenvedett, valamint a háborús sérülései is maradandóak voltak. Haditudosító, katona, ökölvívó, tengeri halász, vadász és író. Mindenben a maximumra törekszik, az extremitásig kalandvágyó teste és lelke sosem pihen.
Kemény fickó képét mutatja, ugyanakkor az is tény, hogy a legkisebb kritika mély haragja gerjeszti, olyannyira, hogy tör-zúz, ha negatív vélemények jelennek meg írásairól. Ez viszont számomra egy érzékeny lélek képét festi. Összességében az ellentétek emberének is mondanám Hemingwayt.
Egy ital és egy nő mindig volt a közelében. Az ital többnyire a Papa Doble, aminek névadója maga Hemingway volt. A havannai Hotel Plaza bárjában történt az ikonikus eset, amikor az író a mixernek tett javaslata után a daiquirit cukor nélkül és dupla rummal szolgálta fel.
A nők nem tudtak ellenállni annak a hedonizmussal és veszélyekkel átszőtt atmoszférájú életvitelnek, amit a férfi élt. Négy nő kísérte útját feleségként, miközben számtalan szerető vette őt körül. Az éppen aktuális nőt hagyta el a következőért, állandóan az újdonság varázsát akarta megélni.
Aztán a gyertya csonkig ég. Életének saját kezével vet véget 1961. július 2-án.
Tíz idézet Hemingway tollából nemcsak kezdő írók figyelmébe:
#1. ,,Olvassa, amit írtam, az olvasás öröméért! Bármi, egyebet talál benne, arról árulkodik, amit magával hozott az olvasáshoz.”
#2. ,,Egy barát sem olyan hűséges, mint egy könyv.”
#3. ,,Ne aggódj! Máskor is ment az írás, most is menni fog. Semmi mást nem kell tenned, mint leírnod egyetlen igaz mondatot. A legigazabb mondatot, amit tudsz.”
#4. ,,Akkorra már megtanultam, hogy sohasem szabad kiszárítanom az írás kútját, hanem már akkor abba kell hagynom a munkát, mikor van még valami a kút fenekén, hadd teljen meg az éjszaka folyamán abból a forrásból, amely táplálja.”
#5. ,,Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja.”
#6. ,,A töprengés éppoly veszedelmes, mint a félelelem.”
#7. ,,A képet nézd elfogulatlanul, a könyvet olvasd nyílt szívvel, az életedet meg éljed, ez az egész.”
#8. ,,Az író, akinek nincs érzéke a társadalmi jogossághoz és jogtalansághoz, inkább adjon ki iskolai évkönyvet a jó tanulók névsorával, de ne írjon regényeket.”
#9. ,,Az ember nem arra született, hogy legyőzzék (…) Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”
#10. ,,Nincs semmi nemes abban, hogy a társad fölé emelkedsz, az igazán nemes tett az, ha saját korábbi éned fölé emelkedsz.”
Szerző: Rinner Anita
Képek forrása: Pixabay, Hamu és gyémánt