Ikonná válni a magyar szépirodalom világában egy nőnek nem egyszerű dolog. Ezen a héten Írónők és író nők rovatunkban négy olyan jelentős író- illetve költőnővel foglalkozunk, akiknek ez sikerült : itt lesz velünk Jókai Anna, Szepes Mária, Nemes Nagy Ágnes és Károlyi Amy. 

Egy nő élete

Egy nő élete általában mindig a családja körül forog, mindennapjait kitölti azoknak a feladatoknak a sokasága, amelyek ezen életforma velejárói. Azonban vannak kivételek, olyan nők, akik ezen felül olyan műalkotásokat adnak a világnak, amellyel elismert helyet vívnak ki a művészet világában. Ikonná válni azonban csak nagyon keveseknek adatik meg. 

 

Indulás a Nyugatban

Károlyi Amy neve általában férje, Weöres Sándor nevével együtt hangzik el. A költészete, műfordítói munkája szinte feledésbe merült, pedig A harmadik házban című kötet szerzője kimagasló műveket hagyott ránk. Első verseit még Babits közölte a Nyugatban 1940-ben, majd 1941-ben megjelent első mesekötete. A háború után főként a rádiónak dolgozott, majd 1949-ben rövid ideig az Athaneum Kiadó munkat ad neki

Lírája teljes szépségében az 1965-ben megjelent A harmadik ház-ban mutatta meg magát. Verseiben a mindennapi élet apró történéseit mutatja be kozmikus távlatokat nyitva sorai között. Egyedi, csak rá jellemző stíluselemein túl az 1977-ben kiadott Kulcslyuk – líra című kötetében teljesen újszerű kötetkompozíciót alakít ki: a lírai montázs idézetekből, aforizmákból, reflexiókból, verses- illetve prózai szövegekből adódik össze.  Férjével, Weöres Sándorral közös kötetek is megjelennek.

Károlyi Amy

Tarka forgó vagy a Hetedhét ország.  Károlyi Amy költészetében a szeretet megfogalmazása, értelmezése különösen kiemelt szerepet kap : 

“ A szeretet csak van és vár.                          

  Ül lomb – árnyban,                          

  ül fellegekben.                         

   A szeretet csak van és vár,                           

 hogy társa legyen,                           

 kit szeressen.     / Tárgyeset/

  A költészetet egyfajta létértelmezésként éli meg, saját eszközeivel saját magyarázatokat keres életének apró rezgéseire.

Amíg Károlyi Amy a költészetben magyarázatokra talált, addig Nemes Nagy Ágnes számára menedék volt, egyfajta csoda, olyan búvóhely, ahol nem kellett a valóság dimenzióját élnie.

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró és pedagógus volt, a Digitális Akadémia posztumusz tagja. Már diákkorától írt verseket, 1945-től pedig folyóiratokban is publikált. Versei nagyon biztos alapokon állnak mind ritmikailag , mind mondanivalójukat tekintve, mivel a valóság talajáról nem mozdulnak ki.

A szavak eszközök voltak a kezében, de tisztelte az erejüket, soha nem élt vissza a szavakban rejlő elhajlítási motívációkkal, amiket pedig hiánytalanul észrevett.: “ Szédülten figyeltem, micsoda szókapcsolatok bukkanak elő a betűkből, micsoda hallatlan távlatként nyitó fogalmak rejtőznek az r-ben, a t-ben, a két é-ben.” 

Az első verseskötete

Az első verseskötete 1946-ban jelent meg és ebben az évben alapította meg az Újhold című folyóiratot. Mivel ez a lap a babitsi Nyugat eszmeiségét őrizte irodalmi törekvéseiben nem sokkal a megjelenés után betiltották. Ezek után a kemény diktatúra idején inkább gyerekirodalommal és műfordítással foglalkozott. 

Ilyen előzmények után verseskötete legközelebb csak 1957-ben jelenhetett meg. A Szárazvillám című kötet megjelenése után Nemes Nagy Ágnes teljes volumenben visszatért a magyar líra világába, a korszak meghatározó alkotója lett.  Úgynevezett  “klasszikus modernség” jellemezte, ami által a modern magyar líra inspiratív alakjává vált. 

Jókai Anna

A politikai ideológiák viharai nemcsak Nemes Nagy Ágnes költészetére voltak befolyásoló hatással, olykor Jókai Anna művészetét is vegzálták. Pedagógusként kezdte pályafutását és ez mindvégig jelen volt  íróként is az életében. Műveiben számtalanszor foglalkozott a tanári hivatással ( pl.: Magyaróra, Szép kerek egész) .

Életének utolsó éveit emlékiratai megírásával töltötte, ebből született az Átvilágítás című regénye, amelyben részletesen vall magánéletének viharairól, ám írói hagyatékának titkaitól, az arról alkotott véleményéről kevesebbet mond. Hitt a műveiben, illetve, hogy azt írta meg olyan módon, ahogy “ az adott emberi materiából “ következnek az eredő hatások. Az emlékiraton végigfeszül az ellentét, amit  Szabó Magdával a szoros barátság felbomlása után érzett. Az azonban elvitathatatlan tény, hogy mindkettőjüknek sikerült ikonná válni.

Spiritualitás

Ezzel kapcsolatban tele voltak sérelmekkel, amit végül életükben már nem tudtak feloldani. Az idősödő író figyelme életének alkonyán a spiritualitás felé fordult, ami Rudolf Steinerrel és az antropozofiával teljesedett ki.

  Jókai Anna a Nemzet Művésze volt, Kossuth- és József Attila- díjas magyar író, feleség és anya , aki mindegyik szerepben igyekezett helytállni.  1990-től ő volt az Írószövetség elnöke, ahol mindig a konszenzusra és az összetartásra törekedett. Pontosan tudta, hogy milyen irányelveket képvisel, hogy milyen irányt szab spiritualista realizmusával  az eljövendő írógenerációk  számára.

Szepes Mária

Jókai Anna és Szepes Mária jól ismerték egymást. Ikonná válni azonban mindketten a saját útjukat járva sikerült.

Magyar Írószövetség

A Magyar Írószövetségbe Szepes Máriát Jókai Anna vette fel, amiért nagyon hálás volt neki a Vörös Oroszlán írónője.  Mária gyermekszínészként kezdte pályafutását, több némafilmben kapott szerepet ( pl. a híressé vált Megfagyott gyermekben) .

Verseket, novellákat már kilenc éves korában írt, később tanulmányait sok ágon folytatta, az irodalom mellett pszichológiát, összehasonlító vallásfilozófiát és művészettörténetet is hallgatott.  Szepes Béla képzőművésszel kötött házassága után vette fel a Szepes Mária nevet. 1938-ban a házaspár életébe megérkezett a várva várt gyermek, de sajnos hét hónapos korában meghalt.

Lelki traumák

Ezután a lelki trauma után fordult a misztikum, az okkultizmus felé és azonnal hozzáfogott máig leghíresebb regényének megírásához, a Vörös Oroszlánhoz. Amikor ez a mű elkészült, nagy vihart kavart, mivel abban az időben, abban a történelmi korban egy ilyen mű nem nyerhetett létjogosultságot, az ilyen tanok abszolút nem válhattak még csak elfogadottá sem, nemhogy követendővé. A regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, amely halhatatlanná tesz és megadja azt a képességet, hogy előző életeinket újra éljük

A Vörös Oroszlán

A regénynek több rétege van : az első olvasás alkalmával egy letehetetlen, izgalmas, négy évszázadot átfogó történetre találunk. Többszöri olvasatban azonban a regény egyfajta beavatássá alakul, amely a keleti filozófia alapjaival ismertet meg. “ Amikor írni kezdtem, éppen az alkímisták érdekeltek a legjobban.

Megragadott  e kényszerűen kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félretették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy lelkükben, szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök élet elixírje.”        

                                                                                                   Rinner Anita                                                                                                                                                                                                                        

Kép forrása: Pixabay