Ezen a héten Írónők és író nők rovatunk vendégei olyan szerzők, akik elmúlt korok bűvöletében alkotnak. Regényeik által egy olyan világba kerülünk, amely időben távol esik a miénktől. Műveikben azonban olyan élethűen ábrázolják szereplőik lelki világát, szorongásait. küzdelmeit, hogy úgy érezzük történetük akár a mai, modern korban is játszódhatna. 

 

Madlene Miller

 

Madlene Miller Bostonban született, New Yorkban és Philadelphiában nőtt fel. A Brown Egyetemre járt, ahol BA és MA fokozatot szerzett klasszikusokból. Ezt követően tíz évig tanított latint és görögöt. Majd tanulmányait a Chikagói Egyetem Társadalmi Gondolat Bizottságán, valamint a Yale School of Drama dramaturgia szakán végezte, ahol klasszikus szövegek modern formákhoz való adaptálásával foglalkozott. Jelenleg Cambridge-ben él, ahol tanít és ír.

Akhilleusz dala

Gyönyörű történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal.

Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük.

Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…

 

Kirké

A regény, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek – nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet.

Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is.

Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.

 

 

Melania G. Mazzucco

 

Melania G. Mazzucco olasz író, a Strega és a Bagutta díj kitüntettje. 1990-ben diplomázott a Centro Sperimentale di Cinematografian éa 1992-ben a Római Sapienza Egyetemen modern és kortárs irodalomelmélet szakon.

Regényeinek központi helyszíne Róma, az örök város, amely kalandra hív és az ősi kövek állandósága mégis átformál.

,,Róma úgy nőtt ki önmagából, mint egy élő szervezet-mint valami új állat a saját bőrében, a saját csontjaiban. Minden dolog valami másnak a tetejére épült, a jelen a múltra, a jövő a jelenre, kibogozhatatlan szövevényt alkotva. Ám Róma legnagyobb része így is a föld mélyében maradt elrejtve.

Idén hazánkban is megjelent Az építésznő című regénye.

Az építésznő

Plautilla kislány kora óta különös betegséggel küzd: a legváratlanabb helyzetekben álomba merül. Ez félénkké és visszahúzódóvá teszi. Napjai azzal telnek, hogy különc apja szeszélyeinek igyekszik megfelelni. Apja matrackészítő létére fest, zenél, komédiákat és verseket is ír – a kritikusok kedvelt céltáblája, az udvar pedig tudomást sem vesz róla.

Azt szeretné, ha legalább a lányából elismert művész válna, ezért festészetre kezdi tanítani. Azonban bármilyen keményen dolgozik is, Plautilla alacsony származású nőként nem juthat előre a barokk Róma művészvilágában, melyet Bernini és Pietro da Cortona ural. Furcsa barátja, a gátlástalan Elpidio Benedetti apát segítségével végül messzebbre jut, mint amiről apja valaha is álmodni mert: nőként a világon először megtervez és felépít egy villát Róma lankáin.

A kor teljes társadalmát átfogó nagyregényben pápák és udvaroncok, művészek és műértők, mesteremberek és koldusok kavarognak Plautilla Bricci körül. Életük tele van lemondással és küzdelmekkel, ám nem nélkülözi a tikos élvezeteket és meglepő fordulatokat sem. Melania Mazzucco nem csupán egy eddig szinte teljes feledésbe merült, rendkívüli történelmi személyiség nagyívű portréját festi meg. Az Örök Városét is az ellentmondásoktól fűtött, egyszerre bigott és kicsapongó 17. században.

“Erre a képzeletre van szükségünk, hogy hús-vér figurákká lehessenek azok, akiket egyszerűen azért nem illetett meg az ábrázolás joga, mert nők voltak.” Corriere della Sera

“Mindent megtettem, hogy határozott legyek, de ne erőszakos; udvarias, de ne gyenge. Már megtanultam, hogy a nőket a külsejük alapján ítélik meg. A ruha, a cipő, a frizura, a járás, minden kifogásolható, és minden számít. Talán a kis fátyol alatt túl frivol a toll a kalapomon, túl piros az arcom, túl erős az illatszer, amit használok. Férfiruhát kellett volna felvennem, ahogy Krisztina királynő szokta, csizmát húzni, vállig érő hajat hordani, és büszkélkedni ősz hajszálaimmal – egyszóval meg kellett volna tagadnom magam. De akkor is anomáliának számítottam volna.”

 

Rinner Anita

 

 

Képek Forrása: Pixabay, Líra