Nap verse rovatunkban ma Juhász Gyula Karácsony felé című műve szerepel. Ilyenkor decemberben sok ember lelkében felcsendül Juhász Gyula gyönyörű versklasszikusa, amely a költészet adta eszköztárral idézi meg számunkra az adventi időszak lényegét.
Juhász Gyula költői világa
A korszak nagy költői közül talán Juhász Gyulára hatott legerőteljesebben a francia impresszionizmus, elsősorban Paul Verlaine. Költészetének meghatározói a különböző hangulatok, nosztalgikus élmények, tájak. Kedvelte az egyszerű dalformákat, a szonetteket.
A költemények hangulati elemei, érzelmi telítettsége gyakran meghatározóbb, mint gondolati tartalmuk. Ez a Verlaine költészetében is megfigyelhető módszer tudatos költői megoldás.
A zeneiség, hangulatiság mellett Juhász Gyula költői nyelvét a kihagyásos, balladisztikus szövegalkotás és az erőteljes képi világ határozza meg.
A Nap versének ma egy gyönyörű adventi hangulatot idéző, karácsonyra hangoló költeményét, a Karácsony felé című művét választottuk.
Juhász Gyula: Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
Kép forrása: Pixabay