Ma a Nap verse rovatunkban Pablo Neruda az Egy himnusz az élethez című versét választottuk. A chilei származású költő életművének nagy része magyarul is olvasható Bevallom, éltem című emlékirataiban. Írói hagyatéka alapján művelt szürrealistának, illetve mágikus realistának tartják.
Pablo Neruda 1904. július 12-én született a dél-chilei Parralban. Tízéves korában kezdett el verset írni, de műveit álnéven publikálta, mert apja nem támogatta költői pályafutását. Temucóban végezte iskolai tanulmányait, ahol a későbbi Nobel-díjas Gabriela Mistral bíztatta írásra. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Alkonyének címmel. Versei a francia szimbolizmus spanyol változata, a modernismo hatását mutatták. Egy szerelme nyomán keletkezett második verseskötete, a Húsz szerelmes vers és egy kétségbeesett ének. Ez máig legnépszerűbb műve, ami egymillió példányban kelt el; erőteljes, megrendítő darabjai szép kifejezői a testi és elvont érzelmeknek egyaránt.
Sokat utazott, 1930-ban konzul lett Batáviában, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Maria Antoinetta Haagenarral. 1932-ben hazatért, majd Buenos Airesbe került, ahol összebarátkozott Federico García Lorcával. Lorca így írt róla:
,,Ez a költő közelebb van a halálhoz, mint a bölcselethez, közelebb a fájdalomhoz, mint az értelemhez, közelebb a vérhez, mint a tintához.”
Spanyol, majd később francia konzulátusi munkája után hazatért és 1945-ben szenátorrá választották. A baloldali elnökjelöltet, Videlat támogatta, aki viszont két év múlva már jobboldali politikusnak vallotta magát. Neruda nyílt levélben támadta őt, emiatt kizárták a szenátusból. 1948-ban lóháton, az Andok hágóin át hagyta el hazáját, táskájában a Canto general kéziratával.
A Nap verse ma Pablo Neruda Egy himnusz az élethez című műve.
Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez
lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
ki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
(Somlyó György fordítása)
Kép forrása: Pixabay