Rivalda, Friss cikkek, Blog
Helló május!
máj
Helló május! Helló napsütés és nyíló virágok! Úgy hullatja ránk a kortárs irodalom az alkotásait, mint a virágzó fák májusban a szirmokat. Számolatlanul hevernek előttünk a szebbnél-szebb verses kötetek, novellafüzérek, regények. Rivalda rovatunkban itt vannak a májusi könyvújdonságok, a szokásos öt könyv helyett hetet hoztam. Ez most a bőség zavara!
#1. Mörk Leonóra: Asszonyom, úrnőm
Az 1600-as évek elején Prága az aranycsinálás lázában ég. A várban, ahol ugyanúgy a bölcsek kövét keresi a babonás császár, mint a sok alkimista, varázsló és szerencsevadász, tömlöce mélyén gyermeket szül egy boszorkánysággal vádolt fiatal nő. Mire a börtönőrei észbe kapnának, ő maga meghal, az újszülöttnek pedig nyoma vész.
Mindeközben a vallásháború felé sodródó Európa népeit az Újvilágból érkezett járvány tizedeli. Csodatevőnek hitt déltengeri ellenszerével, a guajakfával Augsburg dúsgazdag polgárai, a Fuggerek kereskednek. Az élet fájaként emlegetett szer nyomában jut el a sváb városba a fiatal Johanna is, aki lány lévén ugyan nem követheti orvos édesapját annak hivatásában, a gyógyfüvekről azonban mindenkinél többet tud. Azt reméli, a titokzatos növény segítségével megmentheti annak a fiúnak az életét, akit a világon a legjobban szeret. Az élete azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megismerkedik az itáliai énekessel, Niccolóval. Az angyalarcú fiú egy új műfaj, az opera csillaga, hercegi udvarokban dolgozik, a legnagyobb zeneszerzők írnak darabokat neki, megnyerő külseje és magával ragadó hangja miatt nők és férfiak egyaránt rajonganak érte. Ő azonban a hírnévért nagy árat fizetett, most pedig menekülni kényszerül egy befolyásos nagyúr elől, aki megszokta, hogy a kívánsága parancs.
Johanna és Niccoló körül ott kavarog a változások korának tarka forgataga, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Nekik azonban arra a kérdésre kell választ találniuk, jár-e szabályos szerelem két szabálytalan embernek. Egyáltalán, létezik-e szabályos szerelem?
#2. Szentesi Éva: Merkúr a retrográdban
A Merkúr a retrográdban nem szokványos szerelmi történet, hiszen ritka, hogy az ember éppen akkor találja meg a szerelmet, amikor éppen életének legnagyobb tragédiájával néz szembe.
Szentesi Éva új kötete a sokáig elveszettnek hitt, majd lehetetlen helyzetben megtalált szerelem, a mégiscsak véget érő barátságok és az útkeresés regénye. Látlelet arról, hogyan értelmezi magát egy nő a 2020-as években gyerek nélkül, mit gondol önmagáról, a testéről, az életéről, és hogyan funkcionál egy párkapcsolatban, ha még nem tudott megküzdeni az örökölt anyai mintákkal.
Ennek a történetnek a főszereplője bárki lehet: lehet az olvasó, és lehet az író is. Bár Szentesi Éva azt vallja, csak az olvasó hiszi azt, hogy egy regény a szerzőről szól, mert valójában az író mindig az olvasóról ír.
#3. Olivia Hawker: Az éjszaka peremén
IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN
A ferences rendi szerzetes, Anton kénytelen lemondani a világban betöltött szerepéről, amikor a nácik megszállják az iskolát, ahol tanít. Egy német falucskába költözik, hogy érdekházasságot kössön a megözvegyült Elisabethtel, és segítsen felnevelni a három gyermekét. A férfi ezzel akar vezekelni, miután képtelen volt megóvni tanítványait a nácik haragjától. Miközben Anton megpróbál megfelelni a férj- és apaszerepnek, tudomására jut a Vörös Zenekar híre, melynek titkos ellenállói azt tervezik, hogy merényletet követnek el Hitler ellen. Elisabethnek ugyan fenntartásai vannak a hálózattal kapcsolatban, Anton mégis csatlakozik az árnyékhadsereghez. Ám amikor az SS rájön a cselszövésre, Anton elszánja magát egy utolsó lépésre, mely az életébe kerülhet, és búcsút mondhat a családnak, melyet időközben a vártnál is jobban a szívébe zárt. “Szívszorító önvizsgálat, egy múltjával megbékélni próbáló férfi küzdelmén keresztül bemutatva. Gyönyörűen megírt történet a kegyetlen alternatívákról, melyek közül gyakran a jó emberek is kénytelenek választani.”
– Gemma Liviero, az Út a romokon át és A kékség mezején szerzője
#4. Kulcsár-Szabó Zoltán: Jeltelen felhők között-Fejezetek a 20-21. század költészetének alakulástörténetéből
#5. Paul Auster: Láthatatlan
“A legjobb regény, amit Auster valaha írt.” – New York Times
1967, New York City. Adam Walker húszéves, költő szeretne lenni, és a Columbia Egyetemre jár. Találkozik egy titokzatos franciával, Rudolf Bornnal, és Born csábos, hallgatag barátnőjével. Walker csakhamar egy perverz háromszögben találja magát. Amikor váratlanul történik valami erőszakos, Walker élete megváltozik.A Láthatatlan az amerikai irodalom élő klasszikusának tizenötödik regénye, amely négy összekapcsolódó egységből áll. 1967 és 2007 között mozgunk az időben, a szerzőség, önazonosság és emlékezet árnyékos határvidékére vezető történet három elbeszélő szavaiból bontakozik ki. Egy távoli sziget a Karib-tengeren, Párizs, Brooklyn – a Láthatatlan tereit fiatalság, düh és túlfűtött szexualitás tölti be. Az olvasó sokadjára meggyőződhet róla, hogy Paul Auster korunk egyik leglátványosabb képzelőerővel megáldott tehetsége.
“Amint kiolvastad, egyből újra akarod kezdeni. A legjobb regény, amit Auster valaha írt.” – New York Times
“Auster még nem írt ennél jobbat.” – Seattle Times
“Megrázó… Elsőrangú stílus, pszichológiai mélység, lebilincselő történet, amely már-már példázattá válik: mesteri.” – Sunday Times
“Van az a regény, amelyet olvasván az ember még levegőt is elfelejt venni. A Láthatatlan ilyen regény.” – The Boston Globe
“Káprázatos. Bámulatos teljesítmény.” – Houston Chronicle
#6.Colum McCann: Levelek egy ifjú íróhoz
“Fogadd el a visszautasításokat. Nyerj erőt az összeomlásból. Gyakorold a feltámadást. Ámulj. Viseld el, amit rád osztott a világ. Keress egy olvasót, akiben bízol. Neki is bíznia kell benned. Légy diák, ne tanár, még akkor is, amikor tanítasz. Ne áltasd magad. Ha hiszel a jó kritikáknak, higgy a rosszaknak is” – tanácsolja leendő íróknak új könyvében Colum McCann.
A Hadd forogjon a világ és az Apeirogon szerzője arra ösztönzi olvasóit, hogy tanulják meg a mesterség szabályait, de aztán vakmerően hágják is át őket, hogy állandóan feszegessék tapasztalásuk határait; s nem utolsósorban érvekkel támasztja alá és példákkal szemlélteti, milyen nagy hatalma van a nyelvnek.
Az ötvenkét rövid esszé kemény és őszinte vallomás az írásról mint szakmáról és mint hiva-tásról, és azt a páratlan és embert próbáló feladatot állítja az új nemzedék elé: művészetük-kel hozzanak igazságot és fényt sötét világunkba.
#7. J. M. Coetzee: Életképek
J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény – Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő – egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.