Történelmi regény megalkotásakor kétféle nyomvonalon lehet elindulni. Az egyik megközelítés, amikor egy híres történelmi személyiség életútját bemutatva láttatunk történelmi összefüggéseket; a másik lehetőség pedig, ha egy adott történelmi korban élt család történetét elmesélve ábrázoljuk, hogy az adott kor eseményei, illetve történelmi személyiségeinek döntései milyen hatással voltak a közemberek életére. Következzen Író nők és írónők rovatunkban: Ugron kontra Fábián, vagyis történelmi megközelítések.
Ugron Zsolna
Ugron Zsolna Kolozsváron töltötte gyermekkorát, aztán szülei 1989-ben a kitelepedés mellett döntöttek; ám Gregor Roy Chowdhury Mikessel, az egykori Mikes grófok leszármazottjával kötött házasságát követően visszaköltözött Erdélybe, mégpedig Zabolára, a Mikes grófok ősi kastélyába. Itt született meg benne az írónő, itt írta első regényét, amely megjelenését követően nagy közönségsikert aratott. Ez a könyv az Úrilányok Erdélyben című mű volt, amelynek születéséről Ugron Zsolna később így nyilatkozott:
“Hosszú-hosszú évekkel ezelőtt megtaláltam nagyanyám kézzel írott szakácskönyvét, amelyben benne volt dédnagyanyám receptgyűjteménye is. Ezt szerettem volna kiegészíteni és kiadni. Hozzáírtam néhány családi anekdotát, amelyeket ismertem és gyűjtöttem.”
Levélregény Meskó Zsolttal
Ezután született egy levélregény Meskó Zsolttal, amely műfaj a mai korban nem számít divatosnak. Rousseau és Goethe után már ritkán születtek ilyen alkotások az irodalomban. Ez a mű, amely egy férfi és egy nő levélváltását követi nyomon egy éven át érzelmek, hangulatok, életfonalak örvényéből összeálló alkotás, amely a végén egy harmonikus, egységes egésszé áll össze.
Úrilányok Erdélyben
Aztán mindezek után az Úrilányok Erdélyben című regény alkotása közben kicsírázó elköteleződés a történelmi témák iránt szárba szökken és hosszas kutatást, levéltárazást követően elhatározza, hogy olyan nőalakokról fog írni, akiknek neve sokszor felbukkan történelmi feljegyzésekben, de igazából keveset tudunk róluk vagy rosszul, félreértelmezve rögzült számunkra történelmi szerepük. Báthory Anna alakja feltűnik Az erdélyi menyegző-ben és a Nádor asszonyaiban is, a történeteket végig követve pedig újraértelmeződik a magyar történelemben betöltött szerepe.
Hollóasszony
Végül a Hollóasszony-ban megrajzolja Szilágyi Erzsébet jellemét, mégpedig realistán, nem idealizálva. A történet végén ugyan fejet hajtunk tiszteletünk jeléül a kivételes lelki erejéről tanúságot tevő, erős akaratú asszony előtt, de ugyanakkor sokak számára nem válik szerethető főhőssé. Pedig attól a nőtől, aki Hunyadi János halála és első fia, Hunyadi László ellen elkövetett merénylet után trónra tudta juttatni második fiát, Hunyadi Mátyást, bizony attól nem csak elkeseredett anyai levelekre futja. A Hollóasszony számomra egészen freskószerű, mintha Munkácsy Mihály ecsetvonásai tűnnének elő Ugron Zsolna sorai közül.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Ugron Zsolna a magyar történelem híres nőalakjainak sorsán keresztül enged bepillantást a történelmi összefüggések kusza halmazába és abba, hogy a fejedelmek holdudvarában tevékenykedő asszonyok miként befolyásolták a nemzet, illetve ezáltal a közemberek sorsát. Történeteire jellemző a realizmus, ugyanakkor mindig törekszik arra, hogy hősnői érzelmi mozgatórugóit feltérképezze.
Létezik egy másik ösvénye a történelmi útvonalaknak, mégpedig a családregények.
Fábián Janka
Fábián Janka a történelmi kontextusba helyezett családregények modernkori művelője.
Számos műve közül most kiemelném az Emma -trilógiát. A három kötetből álló regényciklusban lenyűgöző tabló tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról.
Emma-trilógia
Fábián Janka regényfolyama a legapróbb részletekig kidolgozott, a szereplőiről és azok múltjáról is mindent megtudhatunk és mivel a történet kronológiai sorrend szerint halad, bármikor visszakereshető egy-egy adat.
Az írónő nem hazudtolja meg történészi végzettségét, jellemző rá a mindent áttekintő alaposság és aprólékosság; valamint még egy nagyon fontos dolog figyelhető meg műveit olvasva, mégpedig – s ez női íróra ritkán jellemző – az egyedi ábrázoló képesség okán ugyanolyan érzékletesen jelenít meg történelmi eseményeket, mint egy romantikus hétvégi kirándulást.
Az Emma évszázadában az események közel azonos hőfokon hömpölyögnek, a mű érzelmi kiugrásai azok, amelyekhez kötődő részletek pontosabban megmaradnak emlékezetünkben.
A családtörténet szálai
A családtörténetet végigkövetve pontosan láthatjuk a hatásokat, amelyeket az évszázad történelmi eseményei a Kóthay családra gyakorolnak. Az első világháború, a Tanácsköztársaság, majd a fehér terror időszaka, a második világháború, 1956 eseményei, 1968, utána pedig 1989, a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. A családtagok szerteszét szóródnak a világban, hogy csak jóval később, hosszú évek elteltével találkozzanak újra. Akkor élik meg azt, hogy Emma öröksége eltéphetetlen kapocs már közöttük.
Történelmi útvonalak
Mindkét útvonalat bejárva, amelyet a történelmi regények szerkesztésmódja kínál, mindenki eldöntheti, hogy számára melyik az a mód, amellyel közelebbivé válik számára az adott kor. Ám az mindkét történelmi ösvény végére nyilvánvalóvá válik, hogy az adott történelmi korszak és a benne élt emberek sorsa szorosan összefonódik. Számtalan oda-vissza hatás érvényesül, s ha okosan vonjuk le következtetéseinket régi korokról, eseményekről olvasva, talán a jelen korban tudatosabban élhetünk.
Rinner Anita
Kép forrása: Pixabay